A héten beköszöntött a tél. Leesett az első 1 cm-es hó, és a hőmérséklet nulla fok alatt van, most már nappal is. Munkába vontam az orosz design-ú télikabátomat, így még mindig elég alá az ing, nem kell pulóver.
Téli (havas) képeket majd akkor, ha 1-2 cm-nél nagyobb lesz a fehérség.
A hétvégén kihasználva a kellemes napsütést, pihenésként kilátogattam a fúráshoz. A finom ebéd (teljesen normális európai reform kaja) után végig néztük a berendezést.
Látogatásunkkor éppen kint voltak a hatóság emberei, és a kitörésgátlót szemrevételezték.
Ilyen a kitörésgátló, tömör acél.
Kösd le lánccal nehogy elrepüljön. :)
Maga a berendezés egy kisebb sátortábor érzetét kelti. Az összes motor, szivattyú és egyéb működő elem fűtött sátrakban van elhelyezve, hogy védjék az embereket és nem kevésbé a felszerelést a kinti hidegtől. Télen errefelé nem ritka a -20 vagy annál hidegebb.
Egy kicsit közelebbről a munkapadra felállított fúrócsövek 9 méter hosszúak egyenként, de itt három cső van összetekerve, az 27 méter. Így látható milyen magas is a torony.
És igen ott fent azon a belógó kis járdaszerűségen még dolgozik ember. Ezt egy nagy élmény lehet mínusz fokokban és szélben. Nem irigylem a fúrómunkásokat. 
És az egyik olyan rész ahol a 10 nm-re jutó csapok száma meghaladja Kazahsztán népsűrűségét (km2/fő). Melyiket is kell tekerjem, mit mondott a főnök?
